Az önfeláldozás nagyfokú önzetlenségre vall. Ha valaki így cselekszi, az valóban nagyon szeretheti ezt az embert akiért ezt teszi.
Sajnos gyakran előfordul, hogy egy szülő gyermeke betegen születik, vagy súlyosan megbetegszik. Ilyen esetben egy igazi szülő egy percig sem gondolkodik azon, hogy kockára tegye életét gyermeke érdekében. Tűzön vízen keresztül megy, akár élete árán is, semmilyen veszélytől nem félve, hogy gyermekét életben tartsa.
Például egy süllyedő hajóból a szülő először a gyermekét helyezi biztonságba, még akkor is, hogy ha ő emiatt meg hal. Gyakran hallani és olvasni olyan esetet is, hogy az égő házból az utolsó lehetőséget is megragadva visszaszalad a szülő hogy a gyermekét kimentse, de ő már nem tud kimenekülni és meghal. Ez aztán az igazán nemes és önzetlen cselekedet.
Ilyen még a testőrök munkája is, akik a királyt vagy királynőt védelmezik, hiszen életüket kockáztatják és adják oda, hogy megvédjék őket.
Ha valaki senki és semmi miatt soha nem áldozná föl önmagát, akkor az az ember vagy gyáva, vagy rettentően önző és egoista aki csak önmagát szereti.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése