Nagyon meghatározó lehet, hogy az az ember aki ebbe a helyzetbe kerül, gyermekkorában a szüleitől mennyi szeretetet, törődést kapott. Példaértékű lehet még a szülők házassága is. Az ember előbb utóbb eljut arra a szintre, hogy a saját életét szeretné élni, saját családot szeretne alapítani. Ha valóban megtaláltad azt az embert akit teljes odaadással és tiszta szívből szeretsz, s vele akarod leélni az életedet, akkor senki se tántoríthat el a döntésedtől. Gyakran előfordul, hogy ebbe a döntésbe a szülők erősen beleavatkoznak. De ha valóban visszafordíthatatlan a döntésed, s ezt a szülők nem nézik jó szemmel, akkor is a saját érdekeinket kell nézni. Sajnos előfordul, hogy ilyen helyzetben még egy igazán jó szülő-gyermek kapcsolat is tönkre mehet. Önző módon előtérbe kell helyeznünk a saját életünket, ha valóban boldogok akarunk lenni. Régóta tartó házasság alatt is gyakran előfordul, hogy valamelyik szülőnk szavakkal bántja a társunkat. Ekkor merül fel az a kérdés, hogy hogyan védjem meg a szerelmemet úgy, hogy közben a szülőt sem bántsam meg?! Ez elég ritkán sikerül. A szülőnek is el kell fogadnia gyermeke választottját, akárki legyen is az, ha a gyermekét boldognak akarja látni. Engedni kell a saját útját járni és amiben csak lehet támogatnia kell. Egy szülő nem sajátíthatja ki önző módon a gyerekét, hiszen nem ezért szülte a világra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése