Szerintem létezik a szabadság, a szabad akarat is, de a sors és a végzet is. Tudjátok például, hogyan játsszák a bridzset? Kiosztják a kártyákat - szerintem így születtünk. Hogy milyen lapja van az embernek, azt befolyásolja a genetika, a környezet, az idő. Ebben nincs szabadság, nincs választás...De mint a bridzsben is, az nyer, aki a legtöbbet ki tudja hozni azokból a lapokból, amilyenjei éppen vannak. Ez a szabadság, a szabad akarat, hogy mit kezdünk azzal, amink van.(Feldmer András)

Szerintem sok igazság található Feldmer András szövegében, nagy részben egyet értek vele. Az ember nem tudja irányítani, megválasztani azt, hogy mikor szülessen meg, milyen időbe, milyen országba, családba, kultúrába. Akik a szegény országba és családba születnek bele, biztos sokat kérdezik maguktól, társaiktól, hogy vajon neki miért ezt a sorsot szánta az élet. Vannak, akik irigykednek a módosabban élőkre, meg haragszanak az életre, amiért nekik nem adatik meg az, ami másnak igen. De ha valaki irigykedik az szerintem nem megoldás. A megoldás abban rejlik, hogy az élet viszont adott nekünk szabad akaratot, szabadságot. Az életünkben meg kell látni a jót, és azt kell tovább szépíteni, csiszolni. Ha vannak álmaink, céljaink, nem szabad feladni őket, addig kell harcolni, amíg el nem érjük azokat. Például aki szegény családba született, vagy éppen a szülei alkoholisták és nem foglalkoznak vele és mindent megtesz azért, hogy csak kitörjön ebből a közegből, ebből az életből, komolyan veszi a dolgokat, tanul és elkezd önállóvá válni, csak hogy szebb és jobb életet élhessen később a gyerekeivel, mint amilyenben nevelkedett. Szerintem ezeket az embereket nagyon lehet csodálni, tisztelni és jó néhány ember példát vehetne róluk, például azok, akik csak felvágni tudnak az új autójukkal, vagy az legdivatosabb, legdrágább ruhákkal, kiegészítőkkel.