Egy családban ahol kettő vagy annál több gyerek van, sokszor
megesik, hogy az egyik úgy érzi, mintha vele nem törődnének. Filmekben is
sokszor észrevehetjük, hogy amikor egy gyereknek testvére születik, utána a
nagyobb gyerek úgy érzi, mintha csak a kisebb testvérével foglalkoznának a
szülei. Ezért a nagyobbik gyerek sokszor féltékeny lesz és nem néz jó szemmel a
kistestvérével, mert azt hiszi, hogy miatta nem kap figyelmet. A szülők
ilyenkor próbálják megmagyarázni neki, hogy egy kisbabával sokat kell törődni
és foglalkozni, de attól még őt is ugyanúgy szeretik. Ilyenkor a szülőknek kell
nagyon okosnak és körültekintőnek lenni, hogy elsimítsa ezeket a nagyobb
gyerekben felmerülő rossz érzéseket. Akkor könnyebb a helyzet, ha a két gyerek
között nagyobb korkülönbség van és a nagyobb felfogja ezeket a dolgokat. Könnyebben
meglehet beszélni vele mindent. Van olyan helyzet, amikor a gyerek még
érettebben tud gondolkodni, mint a szülő, mivel a szülő van, hogy saját magából
és saját tapasztalataiból indul ki. Sokszor
a szülői szigor hozzá egymáshoz közelebb a testvéreket, de van, hogy emiatt
tönkre is mehetnek a testvéri kapcsolatok. Kis koruktól kezdve tudatosítani kell
bennük, hogy a testvéri kapcsolat a legszorosabb, vér szerinti kötelék és, hogy
ha jó testvéri kapcsolatban élnek, életük végéig számíthatnak egymásra,
kitartanak egymás mellett. Ennek a jó kapcsolatnak a létrehozása csakis a
szülőn múlik. A kicsi korban fennálló testvérféltékenység természete dolog, de
ha jól neveljük a gyermekeinket, akkor ez a féltékenység idővel jó útra
terelhető.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése